Na jó …. Összeszedem magam, és írok….. egyszerűen csak azért, mert számomra nagyon kedves barátnőimet világgá fújta az északi szél… és így legalább hallanak rólam valamit….

Tehát eltelt már két hét, és jelentem, sokkal-sokkal könnyebb minden.

Az osztályban minőségi változás állt be a mennyiségivel együtt, a kis „kedvenc” máshol próbál boldogulni, őszinte szívvel kívánom, jó legyen neki.

A többi változás fájó volt, picit megingatta az osztályt is, mármint hogy nagyon elfogytunk…. De jött egy új, vele küzdünk… ő is velünk, de messze nincs olyan nagy problémánk, mint eddig….

Szóval a lényeg, lehet tanítani az osztályban… ami eddig csak néha napján történt meg, béke, boldogság, és haladás a tananyaggal…na, nem trappolok, mert azért nehézségek maradtak, de sokkal-sokkal békésebb, nyugodtabb napokat élünk.

Az év eleji jó változások (sok új kolléga) fájó vonzattal is jár, ismét elköszöntem / tünk valakitől aki nagyon közel került… nehéz….de Bell óta azért nem lehetetlen a kapcsolattartás :-)

Az újak viszont frissességet hoztak, jó nagy beszélgetések, barátságok, lehetőségek…

De vissza az osztályomhoz. Tehát szárnyainkat próbálgatjuk, már versenyre is készülünk,

kapom a pozitív visszajelzéseket a betanítóktól, és ez nagyon jó J látom, szociálisan milyen kis értettek, mennyire nyitottak (többségében), de egyben érzékenyek, rögtön leveszik a kis érzékelőjükkel, ha baj van, könnyen bepörögnek, aztán jön a „na haragudj” bújás, a nagy összeveszések, és a nagy kibékülések napjait éljük… hajahjajaja mi lesz még itt, ….kiskamaszkor…. vehetem elő a poros pszichológia tudásom….

És közben rácsodálkozom ismét és ismét a szülőkre …míg egyik oldalon az anya azonnal aláírja, hogy fussunk neki egy vizsgálatnak, mert még mindig gond az a fránya matek, és tudom, mindent megtesznek… a másik meg megszülte az ötöt… de figyelni rá??? Egy hét alatt 2 leckehiány??? Úgy hogy tudom, mert látom, bele se szagol a füzetekbe. … mit is akarok?!

És ez fáj, mert nagyon sok lenne ebben a gyerekben, de tudja, lazán kijátszhatja a figyelő szemeket, és meg is teszi….  Nem tudom, elvárható-e egy harmadikostól, hogy mindenre csak ő figyeljen …. Nem vagyok anya…. Nem kellene ítélkeznem.

 Az ig.nő is megjegyezte a héten, látszik, kivirágoztam… már csak életem párjával kellene úgy viselkednem, Ő is érezze, most jobb nekem….

Ja a 32 óra múlt héten is nevetve megvolt, és már ma is (kedd) 15 óra körül vagyok … he he

 Ui:szabad kommentelni..  itt vagy privátban is ....