Felemásan

Rohan az idő….

Igen, egy újabb péntek jön……amúgy felemásan vagyok…a hét jól indult, aztán volt egy kisebb gubanc…na jó, nagy…madárnak néztek a gyerekek, bár lehet igaza van a kollégáknak, és nem is, egyszerűen csak más az erkölcsi megítélése a dolgoknak náluk, nincs enyém, tied….innen szép a győzelem :-)

A szülők egyenlőre partnerek…. próbálkozunk…..

Aztán volt egy fárasztó szerda délután…nehéz őket délután lenyugtatni, hiába állok én a fejem tetejére…. egyszerűen elfáradnak…

Ja, amúgy mára kiderül, van még egy papíros gyerek, ő is kettőt ér…. pedig róla aztán nem is gondoltam volna…..

Amúgy ügyesen dolgoztak tegnap is, ma is, elkezdtük a több-kevesebbet már élesben…na jó, játszunk…..van éhes kacsa, élő több-kevesebb jel, ez nagyon tetszik nekik, utólag is kösz az  ötletért…..és írásban is alakulunk.

Na de a többi, figyelem, csend, irányok, jujujuj :-(

Ok, differenciálni kéne…de könyörgöm, annak is örülök, hogy tanítok…így marad a korrepetálás, meg majd a fejlesztés a kollégáktól…lesz kit, sajna….

De ma nagyon ügyesek voltak, és ez jó! Igen, ez egy könnyű napom, mert utána „csak” adminisztrálok, ki és beírok, ja és ötleteket kértem a pszichológusunktól (jó hogy van, nagyon!), aztán 3 óra papírozás után le is léptem…és még hol az este… 

De holnap már jó lesz. Tudtátok hogy a népmese napja lesz?

 

Aztán a hétvége nagyon mozgalmas lesz…Mátraháza, triduum a ferenceseknél, aztán hétfőn tranzitus.

Ja és közben szombaton Rózsaeső imaest…..van mit kérni idén is…. meg megköszönni :-)

Ja, és a keddi világfájdalmas, dühös, csalódott, minden rossz hangulatomban elolvastam a másnapi evangéliumot. És megkaptam a magamét...én akartam hát csináljam :-)

„Aki kezét az eke szarvára teszi és hátratekint, nem alkalmas Isten országára.” (Lk 9,62)

"Menjünk tehát mindig előre a ránk váró cél felé, mindig Jézusra szegezve tekintetünket. Minél inkább eltölt minket az Iránta való szeretet, és megtapasztaljuk annak az új világnak a szépségét, amelynek Ő adott életet, annál jobban elveszíti majd vonzerejét mindaz, amit magunk mögött hagyunk.

Ismételjük magunknak reggelente, amikor új napra virradunk: ma jobban akarok élni, mint tegnap! És ha az segít, próbáljuk meg akár számolni is Istenért és a felebarátért megélt szeretet-tetteinket. Megtapasztaljuk, hogy estére szívünk tele lesz örömmel."

Chiara Lubich