Nagyon elhanyagoltam ezt a kis blogomat… mentségem ismét van.

De kezdem a legfontosabbal, ami nagyon szíven ütött…. egy ismerős babát vár, de erősen gondolkodik, igen-vagy nem … jobbat nem tehettem, körbeírtam 3 levelező listán, imádkozzunk. És jön naponta sok-sok válasz ismerőstől, ismeretlentől, felajánlások, imák, ötletek, én hogy tudok erről beszélni vele (mert hát ez is gond, milyen alapon szólok én bele valakinek a családjába- roppant egyszerű, úgy hogy kérdezte!). Már tudom, hogy egy adott rend tagjai, egy egész évfolyam, a saját csoportom, és több család is imáiban hordozza őket.

Mi ma váltottunk pár szót, látom, nem döntött…..ide kell nagyon a bátorítás, remélem lesz elég jó barátjuk. (Lehet ellenvélemény, legalább kicsit él majd a blog, de én úgy gondolom, ahol 3 elfér nem gond a negyedik se…..)

Na, ez az imaösszefogás nagyon nagy tapasztalat számomra!

 A hétvégé békésen, pihenéssel, randival telt. Voltunk kiállításon, kicsit sétáltunk is Normafánál.

Vasárnap egy barátnőmmel szabadultam r a C&A-ra, ennek eredménye egy szuper kabát lett amiben talán már nem fogok fázni. Állítólag jól nézek ki benne. 

Ma végre „megkoronáztak”, így, bár igen megkedveltem Annát a fogászomat, de hosszabb időre búcsút vettünk egymástól. Amilyen szépek és egészségesek a fogaim annyira picuri lett a megtakarításom :-(

Nyár eleje óta járogattam hozzá…..gondolhatjátok….

A fogdoki után rámszabadult a szabadidő (enni azt nem szabad, majd’ éhenhaltam, persze különben nem lett volna bajom, ha nincs tiltva….), majd közösen misére mentünk. Ez nekem sokat jelent, nagyon sokat! Azt  hiszem  a közös cél, a vágy Istenre, valami olyan többlet amit semmi nem helyettesíthet. Lehetnek szép sétálós, beszélgetős randik…bármi….de ha „fentről” nincs áldás a dolgon…. 

Hát röviden pótolva a hét eseményeit….ennyi lett…..

 Ui: ma reggel belementem HÉV-vel az ősz első rendes ködjébe a vasúti töltésnél. Jaj, már itt tartunk …köd? Én még napocskát szeretnék és langyos időt…..